A nyarunkról

Szóval elég rossz volt, hogy Ati nem tudott velünk tartani, de anyu kijött előtte, hogy segítsen a hazautazásban. :) Több mint egy hónapot töltöttünk otthon, ami nagyon jól sikerült. Végig jó időnk volt, sőt a csajok néha nehezen bírtàk a 38-40 fokokat. Bár nekik volt a legkönnyebb, mert ők még a kertben is tudtak medencézni. Élvezték, hogy sokat voltak kint a kertben, játszottak, esténként mentünk kutyát sétàltatni a Mamival, meg halakat és a pávákat etetni. Szalonnát sütöttünk, és rengeteg egyéb szuper dologban volt részünk. Kétszer is jártunk az állatkertben, egyszer a Jutka mamiékkal Veszprémben, majd Helga mamival Győrben. Nagyon tetszett nekik, sok élmènnyel gazdagodtak. Mikor Jutka mamiéknál aludtunk, volt szerencséjük látni amint a tojásból kikelnek a kiskacsák. :) Hú, még felsorolni is sok, hogy mennyi-mennyi èlmény volt. Szuper nap volt az is, mikor majdnem a teljes család összegyűlt, hogy megünnepeljük anyuék házassági évfordulóját. Először Esztergomba mentünk mindannyian, ahol a Bazilikában egy mise keretén belül tettek újra fogadalmat, majd pedig visszaérkezve Mórra egy kerti party keretén belül ünnepelt a család egy pár baráttal.

Július végéigaradtunk otthon, aztán Jutka mama segítségével Utaztunk haza. Ő 3 hétig maradt míg nem kezdődött az iskolám. Most összefoglaló gyanánt próbálok még pár kèpet tenni a nyárról.

De rég is volt

De régen is volt, hogy utoljára írtam....május. De egy kedves ismerősöm Aranymarim hiányolt, és ez nagyon jól esett. Ahhoz képest, hogy mikor indítottam a blogot, azt terveztem, hogy minden nap írok.....dehát jöttek fontosabb dolgok is a mindennapokban, este pedig elfelejtettem "papírra vetni". Mikor végeztem az első félévvel a suliban, egy hosszabb nyári szünetre utaztunk Magyarországra a lányokkal. Attila sajnos nem tudott velünk tartani, de ezért is döntöttünk úgy, hogy a lányokkal hazautazom, mert nem akartam az egész nyarat az esős idő miatt a panelba zárva tölteni velük. Ati ugyanis hétvégi apuka, mert munkàja révén egy màsik városban dolgozik, ahonnan nem tudott volna naponta hazajárni, sulim miatt meg nem tudtunk volna költözni. Na meg a fix szerződés csak októberig szólt.

Betegség, miegymás

Múlt hét végén elért minket egy betegség, jobbanmondva a lányokat. Alexa mondjuk már napokkal előtte köhögött, főleg éjszakánként. Vasárnap egész jó időnek tűnt (legalábbis innen fentről a lakásból szép naposnak - ami azonban egy rövid lentlét után bebizonyosodott, hogy ez még igencsak hűvös), így gondoltuk, hogy délután, miután Alexa aludt, lemegyünk a játszótérre végre. Úgyis egész héten előtte esett az eső, rossz idő volt (erről jut eszembe, "Hová mentél tavasz? Mert idén még nem nagyon jártál erre. Csak az zöldellő fákból, bokrokból tudom, hogy keresztül mentél e tályon.). Na, lementünk, még fagyit is kaptak a csajok. Már lent is furcsa volt, hogy Lizy nem olyan intenzitással futkározik, áslákódik, bogarak után kutat mint szokott. Ennek egyik oka lehet ugyan az, hogy felérve a lakásba konstatáltuk, hogy a cipőjében egy jókora nagy mágnesforma lapul. Nem tudom miért nem szólt a kis lüke. Viszont utána itt fölt is folyton mondogatta, hogy fáradt. Na, megfogtam a homlokát, csak ugy tüzelt. 39 fokos láz. Gondoltam egyet, akkor már megmérem Alexának is. Jééé, neki meg 38. Ritkán betegek, de akkor nagyon, egy pár napig. Gyors lázcsillapítás, fürdetés, és hamar el is aludtak. Lizy már 11 körül kelt, és nagyon sírt, de a hangján már akkor is hallatszott, hogy nagyon rekedt. Mondta, hogy nagyon fáj a torka, látszott, hogy alig bír nyelni. Átvittük a mi ágyunkba. Gyorsan készítettem egy jó tömény mentolkristályos párologtatót a szobába, fújtunk Tantum Verde-t, és kapott fájdalom csillapítót. Innentől kezdve elég jól aludt. Aránylag mi is, csak Alexa ugató köhögése hallatszott az éjszaka csendjében néha. Másnap ugye óvoda lemondva, 8-kor mentünk a dokihoz. Nagyon rendes, aranyos doki volt. Mondta először (még szombaton úgy gondoltam) csak Alexát akartam levinni a napok óta tartó köhögés miatt, de a vasárnapra Lizy is lázas lett. Tudom, hogy itt alapból minimum 3 napig betegnek, lázasnak kell lenni (vagy 5-nek is akár), hogy a doki megvizsgálja, és diagnosztizáljon (furi, nem?), de mondtam, egyedül vagyok velük otthon, eleve csak a kettővel együtt tudnék jönni, és Lizyt is nézze már meg akkor, mert ő nagyon érzékeny a fül témára, hamar ráhúzódik a betegség (volt kitől örökölnie). Mindkettőjük tüdejét meghallgatta, megnézte a torkukat, fülüket. Alexa rendben volt, azt mondta ez már felszakadozó köhögés, erre nem tud semmit adni. Lizynek nagyon piros volt a torka, ígyhát elküldött pár szobával arrébb a laborba, hogy vegyenek az újjából vért, és a torkából torokváladékot, majd kérte, hogy üljünk vissza az ő ajtaja elé. Ahogy a laborba megkapta (elektronikusan) az eredményeket, kijött, és mondta, hogy nem bakteriális, hanem valami vírusfertőzést szedtek össze a lányok, így AB-t nem ír, szükség esetén továbbra is lázcsillapítás. Így ugyan bementünk a patikába, de csak C-vitaminért. És mivel ilyen hősiesen viselkedtek a dokinál, előrébb hoztuk az ebédet, és beültünk a MAX-ba enni, amit Lizy csak hamburgerezőnek hív. Ehettek egy-egy gyerek menüt. Majd hazajöttünk, de itthon nagyon döcögősen telt a nap. Azt sem akartam, hogy egész nap mesét nézzenek, de sok mindenhez hosszú távon nem volt kedvük a kis betegeknek.

A hétfő éjjelünk...hát arról jobb nem is beszélni. fél 4-ig semmit nem aludtam. Lizy 11-kor kezdett megint sírni, nem tudott nyelni, torokfájás, stb...pont mint előző éjjel. És tüzelt a homloka. Így ismét párologtatás, lázcsillapító, stb... de utána a bedugult orrától nem tudott aludni, csak forgolódott, dobálta magát az ágyban, és ezáltal én sem aludtam. 3-kor Alexa kelt saját köhögésére. Áthoztam őt is hozzám, de nem tudott visszaaludni. Nekem hirtelen rettenetesen megfájdult a hasam, hányinger kerülgetett, ó, mondom remek....nálam ez szerencsére hamar elmúlt egy WC látogatás után. Így gondoltam egy nagyot, hogy a "reggeli" kakaó-macikávé adagokat előbb megkapják, hátha a meleg tejes ital azt eredményezi, hogy vissza tudunk aludni. még én is ittam egy kakaót, és láss csodát, tényleg "vissza"aludtunk mindannyian fél 8-ig, amikor is követelték az újabb kakaó adagot. Így a keddi napon én magam engedtem nekik, hogy több mesét nézzenek, mert kellett nekem is a kis "pihenés", semmittevés egy ilyen éjszaka után. De azért délután, míg Alexa aludt, Lizyvel sütöttünk egy finom, omlós aprósüteményt. Nagyon szeret segédkezni a konyhában. Ő keverte az egész sütemény tésztát.

A kedd éjjeltől féltem, nehogy ugyan olyan legyen, mint az előző, de szerencsére sokkal jobb volt. Igaz, úgy indítottam, hogy bent aludtam az ő szobájukban (Lizynek francia ágy nagyságú matraca van), így nyugodtabb voltam én is. És alig vártam a szerda délutánt. Ugyanis Jézus mennybemenetele ünnep lévén hosszú hétvégénk van, mert itt az piros betűs ünnep. A pénteket meg kivette Ati apa szabadságnak. Ugyan csak hétfőn ment el reggel, és szerda délután jött, de most, így a két beteg gyerek mellett olyan érzés volt, mint ha több mint egy hetet egyedül lettem volna velük.

Mára már szerencsére jobban vannak, így egy sétát is tettünk a Lidl irányába (céltudatosan, mert hiába itt a bolt alattunk, 2 beteg gyerekkel oda sem nagyon jutottam le). Reménykedem, hogy a hosszú hétvége hátralevő része nyugisan telik, és végre újra ki tudunk mozdulni, ha az időjárás is engedi. Ha nem, akkor majd sokat sütünk, főzünk. A héten készült a fent említett omlós teasütemény, vajkrémmel és eperlekvárral összetapasztva (erről nem készült sajna kép), egy fokhagymás-oregánós bagett tegnap vacsira, és ma pedig pingvin alakú, áfonyapálinkás fehércsoki krémmel töltött bonbonok.

Ajaja....

....ismét elmaradtam az írással. De legalább ilyenkor mikor pótlom, van bőven miről mesélnem. :) Holnap lenne egy hónapja, hogy utoljára írtam nektek!! Bár nem tudom, hogy igazából hányan is olvastok, mert kommentelni csak 2-3-an szoktatok igazából.

Szóval a jó hírrel hagytam abba a blog írását, hogy Ati munkát kapott végre, több mint 2,5 év munkanélküliség és sok sikertelen próbálkozás után! Hurrá!

Hogy is alakul az életünk azóta?? Hát eléggé megváltoztak a hétköznapok, a rutinok... Immár a 4. munkás hetét kezdte meg Attila a héten. Jesszusom, hogy repül az idő. Hihetetlen, hogy már lassan május közepe van, és nekem is vége lesz az első félévnek a suliban.

Attilának nagyon tetszik a munkahely, a munka, és az emberek is. Nagy előnyt jelent, hogy 2 munkatársát régebbről ismeri már (itt is együtt dolgoztak Trollhättanban), és magyarok is ráadásul. :) Első héten vasárnap ment már. Sajnos elég messze van a munkahely, így ilyen benzin- és vonat/buszjegy árak mellett nem engedheti meg magának, hogy minden nap hazajárjon. Meg igazából akkor sem találkoznánk vele sokkal többet, legalábbis a lányok nem, mert kora reggel indulna, és csak este érne haza. Így maradt az a variáció, hogy ott alszik, és péntek délutánonként jár haza. Első héten meglepett, mikor szerdán kisértem ki barátnőmet fél 7 tájban, egyszercsak feljött a lift, és Ati volt benne. Egy munkatársa (most már nem dolgozik ott) ide valósi Trollba és minden szerdán próbája volt a zenekarral, így Ati meglepetésként hazajött vele, és másnap reggel indultak csak vissza. Ezt első két héten tudta megcsinálni, mert az a srác már nem dolgozik ott. Most már úgy jár, hogy hétfő reggelenként megy a fél 7-es vonattal, és pénteken fél 6-ra hazaér. Furcsa volt első körben, sőt lányok még most is sokszor kérdezik, hogy apa hol van és mikor jön haza, de úgy röpülnek a napok, hogy néha csak azt vesszük észre, hogy péntek van, és jön haza. Mondjuk ezzel egyenes arányban van az is, hogy a hétvégék is nagyon hamar elrepülnek mikor itthon van. 

A 16.-ai nappal a lányok is megkezdték a hosszú napozást az óvodában. Reggel 8-ra viszem őket, és 3/4 4-kor megyek értük, a szerda kivételével, mert akkor már 1/4 3-kor elhozom őket, mert 3/4 4-re magyar órára kell vinnem Lizyt a városba egy másik óvodába. Az a jó, hogy azokon a napokon is, mikor én fél 12-kor végzek már, akkor is maradhatnak 3/4 4-ig. Ilyenkor ezekben a szabad óráimban tudok takarítani, rendet rakni, tanulni, főleg most az év végéhez közeledve egyre több beadandót kellett írni és ZH-kra készülődni, de olykor-olykor jut időm barátnőzésre is. Volt már, hogy jött barátnőm, és délidőben kimentünk a bevásárló központba egy szupi csajos, vásárolgatós délutánt tartani egész addig míg nem kellett menni a lányokért. Próbálunk programokat szervezni, barátokat áthívni délutánokra, de van hogy csak egy kis játszóterezésre megyünk. Bár sokszor mikor 3/4 4-kor elhozom őket az óvodából, már sokmindenhez nincs kedvük, csak egy kis meseolvasáshoz, vagy épp mesenézéshez. Eléggé elfáradnak az oviban, ami nem baj. Sokat vannak kint az udvaron, délelőttönként és délután is. Végre ide is kezd megérkezni a jóidő, ezt nagyon élvezik. És én is, hogy nem kell 4 réteg ruhába öltöztetni a lányokat reggelente. :)

2 hete hétvégén hosszú hétvégéje volt Atinak, mert 1-je keddi napra esett, így a hétfőt kivette munkahelyről apa szabadságra, és péntek estétől szerda reggelig együtt voltunk. Ebből a péntektől vasárnap délutánig tartó intervallumban egy országos magyar találkozón voltunk, ahol ismét szuperül éreztük magunkat! :)

A jövő hetünk megint hosszúhétvégés lesz, akkor a csütörtöki nap lesz ünnep, munkaszüneti nap, és a pénteket kiveszi apa szabadságra, hogy ne kelljen visszautaznia, így már szerda délutántól itthon lesz a jövő héten..egészen hétfő reggelig. Persze közben ezen a hétvégén is jön, és már az is csak 3 nap :) Szerencsére minden este tudunk skypon beszélni, ez azért megkönnyíti a helyzetet!

Hát ennyi a kis beszámoló az elmúlt hónapunkról! :) Mindenki jól van, szerencsére mindenki egészséges, és ez a lényeg! Az meg hogy apuci nélkül vagyunk hétfő reggeltől péntek délutánig meg egy szükséges rossz. amit a későbbi jobb élet reményében ki kell bírnunk. :) Csak pozitívan!!

Puszi mindenkinek aki olvas!

Végre, VÉGRE

Végre eljutottam ide, hogy írjak újra kicsit nektek. Először nem volt semmi különös, hogy írjak nektek, nem akartam minden nap ugyanarról regélni, így nem is írtam. Utána meg annyi elvégzendő feladat akadt, hogy alig értem utol magam, és azért nem jöttem.

Tényleg sokminden történt ezalatt a 2 hónap alatt. Annó még ott tartottam az írásban, hogy kontrollra mentünk a csajokkal. Lizynek csak súlyt és cm-t néztek, és mivel azzal meg voltak elégedve, hogy szépen követi az eddigi görbéjét, így most már nem fogják őt "piszkálni" különböző vizsgálatokkal, amúgyis szinte mindent vizsgáltak már neki. Bár hozzátette a dokinénink, hogy majd ha Alexát hívja vissza kontrollra, akkor rá is vet egy pillantást majd mindig, de ennyivel le van tudva. Azaz még a nyáron vár ránk elvileg majd egy szív UH kontroll, ami 2-évesen volt neki. Ellenőrzik, hogy összenőtt e lukacska a szívén vagy sem.

Alexának is mértek súlyt, végre túllépte a 8kg-t. C,-re viszont sokat nőtt az elmúlt isőszakban. Neki még néztek egy vizeletet és vért is vettek tőle, hogy pajzsmirigy vizsgálatot végezzenek, és egy pár dologra nézzenek allergia tesztet. Erről a mai napig nem jött még eredmény, pedig már februárban volt a vizsgálat. De valószínű így kimondhatom, hogy nincs nagyobb baj, mert szerintem ha találtak volna valamit, akkor már rég hívtak volna.

Nekem most március végétől 4 hét gyakorlatom volt szociális gondozás tárgyból. Egy idősek otthonában voltam egy ott dolgozó mellé beoszva, és az ő beosztása szerint kellett nekem is járnom. Volt hogy reggel 6-kor indultam itthonról, és 4 volt mire hazajöttem. Volt hogy fél 1-re mentem és vagy fél 9-ig vagy negyed 10-ig voltam ott, és volt hogy szombat-vasárnap is dolgoztam. Most nagycsütörtök volt az utolsó napom. Készítettem is nekik egy szép tortát amit utolsó nap vittem magammal. Nagyon szerettem ott gyakorlatozni. Mind a lakók, mind a "munkatársak" nagyon aranyosak voltak!

A másik VÉGRE meg Atinak szól!! Április 2-án tudta meg, hogy felvették Mullsjöbe! Ennek valahogy így kellett lennie. Hogy a gyakszimat még meg tudjam csinálni úgy, hogy ő tud vigyázni a lányokra. :) Szóval április 16-ával kezd végre, több mint 2 év kihagyás után dolgozni. Egyedüli nehézség, furcsaság az egészben az, hogy hétvégi apuka lesz. Hisz 2 órányira van a munkahely. szóval napi 4 órát utazgathatna, ami ilyen benzinárak mellett nem előnyös. A másik dolog, hogy az autónk javításra szorul, azt meg csak az első fizetés után tudjuk megoldani. De ki fogjuk bírni, sikerülni fog! Első körben októberig szól ez a projekt amire felvették, ezért nem is költözünk még családostul. Majd ha meghosszabbítják a szerződését, akkor tudunk ott lakás vagy ház után nézni, és költözni tán jövő nyáron. Addig meg ki kell ezt így bírnunk a jobb élet reményében.

Mondjuk a nyáron valószínű hazautazom Magyarországra a lányokkal, addig sem egyedül itthon ücsörgök velük, hanem nyaralunk a nagyszülőknél. :) És úgy még lehetőségem lesz pihenni is. Hát ezek történtek mostanában velünk. Jövő héttől totálisan megváltoznak a hétköznapjaink ezáltal, de állok elébe :).

Máris február

Rohannak a napok ezerrel. Semmi nagy említésre méltó nem történt az elmúlt időszakban, ezért nem írtam napról napra, inkább halogattam, hogy most egy összefoglalót írhassak. Ati álaszokat sajnos még nem kapott. Pedig nagyon-nagyon reménykedünk már a pozitív válaszban.

Csajok szorgalmasan járnak az óvodába, sőt, amikor Ati interjún volt, és én hosszú napos voltam az iskolában, akkor ők is egészen 4-ig maradtak az oviban. Egy pár reggelen volt az, hogy Alexa sírt mikor otthagytam, de hamar elmúlt ez szerencsére. Nagyon szeret menni, szereti az új óvónénijüket.

Tegnap ismét allergiás kiütések jelentkeztek Alexa testén mindenütt. Azért írtam, hogy "ismét", mert már előfordult 1-2-szer. Sajnos akkor egyszer sem néztem utána, hogy mit evett aznap, mikor ezek a tünetek jelentkeztek. Most gyorsan inkább megkérdeztem az oviban is, meg azt is megjegyeztem itthon mit evett. Hétfőn úgyis jelenésünk van a dokinéninél a szokásos kontrollon mindkét lánnyal, azthiszem Alexának kérni fogok egy allergia vizsgálatot.

Nekem suliban sokat kell tanulnom. De emelett ahogy van egy kis szabad időm, akkor általában Lizyvel kézműveskedünk valamit míg Alexa alszik délután. Legutóbb pici zsenilia állatkákat készítettünk, valamint a kiürült Advent kalendert hasznosítottuk újra, és öntöttünk bele gipszfigurákat, amit aztán másnap Atival (én délután is suliban voltam) kifestett, majd lelakkoztam este, ma pedig mágnes csíkokat ragasztottunk rájuk, és a hűtőre kerültek a kis figurák.

Valamint másik kedvenc elfoglaltságom mostanában a bonbon készítés. Karácsony előtt készítettem először, akkor még csak egyszerűbbeket. De szeretek "kísérletezgetni", új dolgokat kitalálni, megvalósítani. Legutóbb After Eight bonbon készült, valamint fahéj krémes. :)

(Alexa kiütései)

(egy adag bonbon - fahéj krémes - A többit majd a főzős blogomba teszem)

Nem unatkozunk :)

Mostanában jó sok minden történik velünk! De ez így van jól. Főleg, hogy mondhatom, hogy szinte csak és kizárólag pozitív dolgok!

Azthiszem érdemes volt megnéznem A Titok című filmet. Akit érdekel, itt megnézheti:

http://www.youtube.com/watch?v=N1S2bGh9hGc&feature=share

Sosem késő megnézni, és elkezdeni "alkalmazni"! :) Atival is megnézettem. Nem volt könnyű...napokig folyton rákérdeztem, hogy megnézte e. Aztán egyszer mondta, "nem egy film fogja megváltoztatni az életem". Mondom nem is, de hátha végre elkezdenél hinni magadban. És megnézte :)

Úgy érzem, suliban nagyon megtaláltam a helyem, imádok ott lenni, szuper az osztályunk. Örülök, hogy lett hely, és mégis kezdhettem ezt a szakot.

Ati a múlt hét végén nagyon ráált a munkaeresésre. Vagy 15 helyre beadta a jelentkezését. Már a hét elején kapott 3 helyről mailt, hogy hamarosan jeleznek ha lesz interju. Majd kapott egy telefonhívást, hogy pénteken délelőtt mehet Göteborgba egy interjúra.

Péntek reggel még itthon volt, mikor csörgött a telefonja, és volt egy telefonos interjuja. Oda is behívták, jövő héten péntekre. Majd míg a vonaton ült, hívták egy 3. helyről, hogy oda hétfőn mehet interjúzni. Délután örömmel talafonált haza, hogy úgy érzi jól ment az interjú, és az interjúztetó félnek is tetszett a "múltja". Aztán fél óra múlva ujra hívott, hogy ő már szinte el sem hiszi, de még Mullsjöből is hívták, hogy kedden mehet interjúra! Így esett a nagy eset, hogy a pénteki interjú napon még 3 másik interjú időpontot kapott a jövő hétre! És tudom, hogy sikerülni fog neki! :)

Jó érzés ilyen pozitív dolgokat megélni egyfolytában!

Összefoglaló

Hétfőn a lányok újra megkezdték az ovit! Szerencsére nem volt semmi gond, sőt, nagyon szívesen járnak. Igaz nekem is megkezdődött az iskola, de mivel Ati még itthon van, ezért ugyanúgy csak 11-ig járhatnak. Ati hozza haza őket. Reggel én viszem iskolába menet 8-ra őket. Én magam 8:20-ra járok!

Lizy: Egyre ügyesebb mindenben. Nagyon szeret kézműveskedni, gyöngyöt fűzni, rajzolni, de a festés a kedvence tán. Akár papírra festünk, akár száraztésztát fest meg, amit utána láncként felfűz. Sajnos evés terén még nincs nagy javulás. Vannak jobb és rosszabb napok. Pedig már vas tartalmú pezsgőtablettát is kap, hátha javít az étvágyán valamit.

Amúgy nagyon bújós, ölelgetős. Szeret puszit osztogatni, és imádja ha simogatják őt.

Nappalra teljesen szobatiszta, éjszakára még kéri a pelust, de ez inkább csak biztonságérzetet ad neki, mert reggel rendszerint száraz....ha kell, bejön hozzánk, felkelti Atit (ő alszi az ajtóhoz közelebb a szélen), és szól, hogy bilire kell mennie.

Alexa: Ő is sokat ügyesedett. Próbálkozik ő is a festéssel, rajzolni nagyon szeret, és legózni. A karácsonyi otthonlétünk óta egyre ügyesebben próbálkozik a bilizéssel, szól hogy 'pipi', ilyenkor tolja is lefele a nadrágját. Levesszük a pelust, ügyesen ráül, és sokszor tényleg belepisil vagy belekakil. Volt olyan nap, hogy 2 pelussal kihúztuk az egész napot, mert szinte mindig száraz maradt, mert időben szólt.

Ő "szeretgetés", ölelgetés szempontjából Lizy ellentéte, ő nem szereti ha ölelgetik.

Étvágya általában remek, szépen eszik, és szinte minden félét. A főtt ételeket is teljesen egyedül eszi nagy kanállal, nem is szabad neki segíteni, mert akkor sikítani kezd. :)

Január eleje óta, mióta hazajöttünk, egy szobába tettük Lizyvel. Nagyon jó alvó, végigalussza az éjszakát.

Atinak még sajnos nincs munkája, de itthon tanulja szorgalmasan a svédet, és az önéletrajzát adja be a lehetséges helyekre. Reméljük hamarosan lesz!

Én mint fentebb írtam, elkezdtem a sulit. Még csak ma volt az alső igazi óránk. De ez nagyon tetszett. Látszik, hogy lesz követelmény, de a mai tanárunk pl nagyon jó volt. Anatómia óránk volt. 4 féle tantárgyunk van ebben a félévben. Annyira nem vészes az órarend. Hétfőn-szerdán-pénteken csak fél nap, 8:20-tól 11:30-ig (bár hétfőn lehet délelőtt leszek szabad, és 11:30-tól 15:30-ig leszek...ez holnap kiderül...mert számtech-ből két csoportra leszünk osztva, és egyik csoportnak délelőtt kell mennie, másiknak délután). Kedden és csütörtökön meg 8:20-tól 15:30-ig vagyok, de közte van egy óra ebéd szünetem. Olyankor haza tudok jönni enni a többiekkel, mert a suli itt van a szomszéd utca elején. :)

Suli újra

Még jó, hogy tegnapelőtt megírtam a bejegyzést az iskoláról. Erre tegnap reggel csörög a telefonom, az iskolából kerestek. Mégis lett helyem az Omvårdnad programon, így a szerdai nappal a nővér képzőt kezdem meg. 3 féléves képzés. Elsó félévben általános dolgokat fogok tanulni, majd második félévtől, ősztől szakosodom gyermek és ifjúság gyógyászat irányba. Izgin hangzik. Remélem menni fog, és érdekes is lesz valamennyire.

Suli

Már tegnapra ígértem, hogy írok róla egy kicsit, de elmaradt. Szóval nyáron véget ért a GYES-em, így úgy döntöttem, hogy addig is amíg munkát nem találok, beiratkozom iskolába, mert lehet rá ösztöndíjat kapni. Még ha nem is túl magas az összege, de a 0-nál több. Így esett a nagy eset, hogy november elején beiratkoztam az iskolába. Elsődlegesen a 3 féléves nővérképzőt jelöltem meg, de túljelentkezé miatt csak foglalt helyem van, de most januártól nem kezdhetem meg a szakot. Így most csak fél évre 470 kreditpontért (450 kell az ösztöndíjhoz) összeválogatott tantárgyakat fogok tanulni. Összesen 4 félét. Svéd második anyanyelvi gimnáziumi szintűt, matematikát, biológiát és jelbeszédet. Izgi. Bár a matek nem nagyon vonzz, de úgy voltam vele, hogy az összes választható közül ezek voltak még a legjobbak amik felkeltették az érdeklődésemet.

Nemrég kaptuk meg az órarendet, és abból kiderült, hogy a biológia tanárom magyar. :) Kicsi a világ!

Kedden megyek információs napra. De mivel a jelbeszéd órám a szomszéd városban lesz, a többi meg itt helyben a szomszéd utcában, de az információs nap mindkét helyen egyidőben lesz, így a szomszéd városba megyek, mert oda nem jártam még suliba. Ide meg már igen :) Izgatottan várom a jövő hetet, hogy milyen lesz. Meg hogy a csajok hogy bírják majd egész nap az oviban. Mert eddig 11-kor elhoztam őket.

Kis ez, kis az

A mai nap még mindig a pakolászás jegyében telt el, de végre sikerült a bőröndöt kiüríteni. :) Persze mindez úgy történt, hogy amelyik szekrénybe kellett pakolnom valamit a bőrönd tartalmából, azt rögtön kicsit átpakoltam, áttöröltem, kiválogattam. :) Amolyan újévi rendrakás. Holnap még folytatódik takarítással egybekötve. Praktikus, ha az ember kap ruhákat is, tisztálkodási szereket is, konyhai kiegészítőket is, így tényleg a lakás minden pontján nagytakarítást vagy rendrakást kell végeznie. De most még van rá energiám legalább. Bár mivel a gyerekek a héten még nem mennek oviba, így valamivel nehezebb a helyzetem, mert fele olyan "gyorsan" sem megy, mint amúgy menne. De hát jövő héttől mikor ők ovit kezdenek, én aznap megkezdem "diákéveimet", újra iskolapadba ülök! Holnap szívesen leírom bővebben is erről a dolgokat, ma már túl késő van hozzá.

Mai nap másik fő "momentuma" volt, hogy eljutottam bevásárolni...szinte teljesen üres volt a hűtő, fagyasztó, egyéb higiénés kellékekből is majdhogynem kifogytunk, így ez amolyan muszáj körút volt! :) Addig Ati volt itthon a csajokkal. Jó is ha szokja a hétfő esti egyedüllétet velük, mert hétfőn fél 8-ig lesz órám, és ráadásul a szomszéd városban, úgyhogy buszozhatok haza még utána.

Meglepetés! :)

Új év, új remények, új fogadalmak!
Többek közt próbálom megígérni magamnak, és (még mindig) hűséges olvasóimnak, hogy idén próbálok többet jönni, és legalább pár szóban leírni, mi is van velünk!

Tudom, hogy tavaly augusztusban írtam utoljára....hát az nem most volt. Rengeteg minden történt azóta, még jó hogy van kézzel írt naplócskám, így (ha akarnám) vissza tudok rá emlékezni. De nem akarok most mindent ide leírni. Majd az új évben, azaz mától irogatok amit jónak találok, és úgy gondolom, hogy meg szeretném osztani veletek!

A karácsonyt sikerült otthon, a családjainkkal tölteni Magyarországon! Szinte elrepült az idő, de hát jó társaságban mindig gyorsan telik, nem igaz? 2 hetet voltunk otthon, és remekül éreztük magunkat! Feltöltődve indulunk neki az új évnek új reményekkel, vágyakkal, tervekkel. De nem szaladok előre, majd mindent a maga idejében. :)

Köszönöm azoknak, akik még a napokban is hiányolták, hogy miért nem írok már ide! Külön puszi nekik!!! <3