Azóta

(Hátha van aki még olvas, és érdekli mi is történt velünk nyár óta). :)

Szóval megérkeztünk egy szuper nyaralásból, és megkezdődtek a megszokott hétköznapok. Sajnos ugyebár Ati "nélkül", ő csak hétvégente volt velünk, mert egy másik városban dolgozott. Egészen októberig, mikor a szerződése lejárt, de a cégnek nem ment annyira jól a sora, hogy tovább alkalmazza őt, így azóta itthon van. (Legalább pótlódik az a hiányérzet, ami napról napra bennünk volt, hogy oly távol van tőlünk.)

A lányok ügyesen jártak oviba, ráadásul egész naposak voltak, mert nekem az iskolám második féléve zajlott augusztustól egészen most december 20-ig. Egész jól össze tudtam hangolni a napunkat, hogy minden rendben menjen, az iskola (és az ezzel járó tanulás), ovi a csajoknak, délutánonként főzés másnapra, plusz játék a csajokkal. A legnehezebb talán az esti és a reggeli rutin volt, hogy időben ágyba kerüljünk, és időben keljünk. :) De hát ezt is túléltük, mert muszáj volt. Azért titkon remélem, hogy most majd egy helybeli munka jön össze Atinak. :) Sajnos a munkanélküliség miatt is, és amiatt is, hogy 20-áig volt tanításom, idén az első olyan Karácsonyunk, Szentestént volt, hogy nem tudtunk szülőhazánkba hazautazni szeretteinkhez. Különösen rossz volt, mert a családból mindenki más otthon volt, még tesómék Németországból is, így csekély 15 fő ünnepelt együtt a fa alatt Szentestén. Mi meg itthon négyesben. De azért így is sikerült meghittségben, szeretetben ünnepelnünk, és öröm volt látni a kis csillogó szemeket a karácsonyfa fényében, akik alig várták, hogy kibonthassák az angyaloktól kapott ajándékokat.

Na de ne rohanjunk ennyire előre. Suli közben volt még 4 hét gyakorlatom is, amit egy nagyon szupi helyen tölthettem, remek emberek közt, akiket hamar megszerettem. És magát a gyakorlati helyet is. Ezidő alatt, a gyakorlati helyen megtanultam egy bizonyos kerettel kötni, így bármi cseppnyi időm van, örömmel ülök le sapkákat és zoknikat kötni. :) Azért csak e kettőt, merthogy nem kötőtűvel készülnek, hanem egy bizonyos kereten. :) Volt egy hét őszi szünetem is, ekkor meglátogatott legfiatalabb húgom, és az ő kedves barátja, és szuper egy hetet töltöttünk együtt, sokat nevetve. Majd mikor hazamentek, egy hét se telt el, és Anyu is meglátogatott minket, egy hétig volt itt. :) Olyan szupi volt!! Csak kár hogy ilyenkor mindig valahogy gyorsabban telik az idő.

A suliban a félévem szerencsére jó lett. Egy tantárgy volt amiért küzdeni kellett hogy meglegyen, de hát sajna ott a tanár is olyan, hogy kb az egész osztály rettegett, hogy meg lesz e neki a féléve, vagy sem, de nekem meglett. Igaz hogy utolsó héten még a szabadidőmben is a könyvtárban ülve írtam a javító beadandót, de végül sikerült. A másik 3 tárgy meg jobb is lett, mint gondoltam. Itt betűket kapunk rá, nem jegyeket mint otthon, szóval nem is tudom hogy jellemezni...mert ha az F az 1-es, akkor viszont az A (a legjobb a 6-os) :) Furi...Szóval a pszichiátria még mindig nem tudom pontosan, hogy mi lett, annyit mondott a tanár, hogy megvan, de gondolom csak E, szóval úgy 2-es, két tantárgy C, az kb a 4-es, és egy B-5-ös (6-ost - A-t nem kaptam semmiből). 

Szilveszterünk sem teljesen úgy alakult ahogy tervezve volt, mert úgy volt, hogy mi megyünk barátnőmékhez, és ott is alszunk, mint tavaly, de reggel nem indult az autónk (hát inkább így, mint hogy útközben álljon meg alattunk), így gyors egyeztetés után ők pakoltak fel mindenféle cuccot, és jöttek hozzánk Szilveszterezni. De szerintem szuperül sikerült így is! Gyerekek nagyon élvezték a "bulit", és a legidősebb gyerkőc kivételével (még ő sincs 5 éves, de ő elaludt fél 11-kor) mind a 3 másik ébren maradt fél 1-ig, így együtt koccintottunk az Új Esztendőre, és néztük a rengeteg tüzijátékot!

Az óvoda és az iskola jövő héten indul, arról majd beszámolok egyik nap egy másik posztban.