Rota

vírusunk volt! Most már remélem leírhatom így múlt időben. Kezdődött ugye múlt hét pénteken Lizynél. Írtam is, hogy még az ügyeletre is bementünk. Utána hányás már nem volt, de levertség, és hasmenés az igen. És mindezek mellé nem evett semmit. Sőt, ahogy odaért a kanál a szájához, már öklendezett. Én meg a hajamat téptem, és mondtam magamban, hogy nem akarom végignézni ahogy a gyerekem éhenhal. Szó szerint kiállt a csípőcsontja, látványosan fogyott. Mikor még kedden sem evett, de a hasmenés még megvolt, megelégeltem, és a szerda reggelt azzal kezdtem, hogy telefonáltam a kórházba, hogy most aztán már nézze meg valaki. 10-re berendeltek minket. Természetesen hátulról kellett menni a fertőző osztálynál. Méréssel kezdték. Hát ruha nélkül csak 9,3kg-ot mutatott a mérleg...siralmas... másnak a 8-9 hónapos babája ennyi kiló. Lizy sosem volt jó súlyban, de most még fogyott is egy kilót. Kapott almalevet, és várnunk kellett a doktornőre. Hát vizsgálat alatt Lizy visított mint egy kismalac. Bár nem csodálom szegény, pár napon belül a 2. orvosi látogatás...sőt, ebben a hónapban volt a kötelező mustra is ugyebár, szóval a 3. Vettek tőle vért (ujjából). Mikor meglátta azt a kis lámpát, amivel a fülbe világítanak bele, már fogta be a fülét és visított szegény. Majd kaptunk egy pohárkát és egy bilit is. Pohárkát pisi mintának, bilit széklet mintának. a bilis dolog össze is jött, így azt elvitték bevizsgálni, várni kellett az eredményre. Közben kapott vätskeersättninget (nem káromkodok ám, de nem tudom ennek mi a magyar megfelelője), ami egy folyadék, ami a só-víz háztartást segíti visszaállítani...kellő mértékben édes és sós egyszerre. Lehetne keverni szörppel vagy bármi, hát ezt nem tették meg, de legalább volt almalevünk, így én vegyítgettem össze, de még így is csak apró kortyonként ment az ivása. Közben míg vártunk az eredményre, mindkét gyerek elaludt. Lizy nagyon kreatívan a mérleget tartó gurulós "zsúrkocsi" alsó polcán, Alexa meg kézben. :D A dokinő csak vigyorgott mikor bejött, és meglátta. Meglett a széklet eredmény, amiből egyértelműen kimutatták, hogy rota vírus. Fél óra elteltével jött a nővérke, hozott egy jégkrémet neki, és mondta hogy fel kell ébreszteni, hogy még igyon, addig nem mehetünk haza, míg legalább a felét meg nem itta a lötyinek. Mondta hogy apuka vegyen nyugodtan valami élelmiszert magunknak a büfében, de kedvesen megkérdezte, hogy egy kávét hozhat e ő nekünk. Szerencsére volt bébiétel is a büfében, csak a gond az volt, hogy egy fajta volt csak, és darabos... Alexa meg nem eszik darabosat. Közben Lizyt felkeltettem, kirakóztunk, és kortyonként itattam vele a lötyit. Ati bevásárolt (jó drágán a büfében), erre 5 perc múlva bejön a doktornő, és közli, hogy mehetünk haza, a lötty ivását otthon is tudjuk folytatni. Á, mondom nagyon összhangban vannak a dokinő és a nővér. Na mindegy, hurrá, mehetünk.
Úgy döntöttünk, hogy hazafele megállunk a Coopnál, és veszünk egy két dolgot + a csajoknak valami Húsvéti ajándékot. Ám előbb leültünk a büfében, mert Lizy éhes volt (HURRÁ), így kivártuk, míg evett egy keveset, közben Ati vett egy nem darabos pépet, és megetettem Alexát is. Gyorsan bevásároltunk, és jöttünk is haza. Éppen hazaérünk, leültem Alexával, hogy szopizhat egyet, erre kihányta az egész ebédjét. Na neeeeee...gondoltam...Lizy végre jobban lett, erre Alexánál jön.
Ám szerencsére nála megúsztuk ennyivel. Ez az egy hányás volt...se hasmenés, semmi egyéb. De aznap már nem evett kanalas ételt, csak cicizett, és bepróbálkoztunk a tápszerrel is, amiből meglepetésemre 150ml-t meg is ivott (soha nem ivott még tápszert).